22.rész
Körülbelül éjfélre értünk haza a buliról.Nem azért,mert rossz volt a hangulat,hanem,mert már mindenki túlzottan jól érezte magát.Most kb hajnali 2 óra van,és nem tudok aludni.Vagy is tudnék,de mégsem. Liam itt alszik mellettem,és épp rosszat álmodik.Ez pedig nem hagy engem,igaza van anyának nem tudok mások mellett aludni.Próbáltam megnyugtatni Liamet,de semmi.Sóhajtottam egyet,és próbáltam átkapcsolni az álomfény érzékelésemre.Kezemet óvatosan a homlokára tettem,de azonnal megbántam.Borzasztó rémálma volt,igaz nem láttam mi az,de éreztem,és már én is féltem.Éreztem,hogy valami az ölembe esett,és ijedten kaptam oda a fejem,de rájöttem,hogy csak Gibson az.Segíteni akartam Liamnek,de nem tudtam,hogy hogyan,ezért még egyszer a homlokára raktam a kezem.Ismét az az ijesztő,és horrorisztikus hullám csapott meg,de Gibson a bal kezem alá bújt,és..mintha ő is segíteni akarna.Már nem féltem annyira,ezért kinyitottam a szemem,és megnéztem Liam álomfény lenyomatait.Olyan furcsa volt,nem olyan mint Bard nyomai,mintha valami..DNS hiba vagy torzulás lenne.Valahonnan ismerősnek tűnt ez az egész,fel keltem az ágból,és a szekrényem felé sétáltam,kinyitottam az ajtót,és a szekrény hátuljából elővettem anya naplóját.Újból olvasgatni kezdtem..
" Az első nyugtalanságot okoz.
A második rémálmok,és hallucinációk.
A harmadik előbb tébolyt s aztán halált hoz."
-Jaj,ne..mit tettem...-suttogtam a sötétben majd az alvó barátomat néztem.
" Az első nyugtalanságot okoz.
A második rémálmok,és hallucinációk.
A harmadik előbb tébolyt s aztán halált hoz."
-Jaj,ne..mit tettem...-suttogtam a sötétben majd az alvó barátomat néztem.
*******
-Nina nyugodj már meg!-próbált nyugtatni Helena nem sok sikerrel.
-De tönkre tettem az életét!-nem hiszem,miért nem képes felfogni.
-Na akkor most kezdjük el elölről szépe nyugodtam.Oké?-bólintottam.
Körbe néztem a szobámban,majd vettem egy nagy levegőt,és remegve kifújtam.
-Este mikor haza értünk nem tudtam aludni,de nem azért mert nem voltam álmos hanem azért mert Liam mellettem aludt,és rosszat álmodott.Úgy gondoltam tudok neki segíteni,de tévedtem.Gibson is próbált segíteni,és sikerült is valamire rájönnöm.Anya naplójában az volt benne hogy akit szeretek arra az emberre egy "átok" fog szállni.
-És te el hiszed ezt az átok dolgot?-vágott közbe Hel.
-Had fejezzem be.Vagy tudod mit olvasd el te.-mondtam majd elővettem a naplót,és a kezébe nyomtam.
Vártam párpercet,hogy el olvassa,és értelmezze a dolgokat.
-Oké,értem,de azt írja hogy elsőnek nyugtalan lesz az a bizonyos személy.Szerinted Liam nyugtalan?Vagy szerinted hallucinációk gyötrik?-ezen elgondolkodtam.
-Nem tudom,többet van a fiúkkal talán ők tudnának nekem segíteni.-támadt ez az ötletem.
-Niall azt mondta,hogy vele beszél a legtöbbet,de mostanában inkább Harryvel beszél,mert látja rajta,hogy valami nincs rendben,de Harry nem beszél róla senkinek.-ez remek.Pont Harry,miért nem lehet Niall?
-Hát ez fantasztikus...-"örvendeztem".
-Csak így tudhatod meg,hogy ez csak egy kósza rémálom volt vagy az átok.-Helenának igaza van.Meg kell tennem...-Na öltözz,és mennyünk.-pattant föl majd a szekrényemhez ment,és nekem keresett valami ruhát.
Én felkeltem,és bementem a fürdőbe,majd elvégeztem a teendőimet.Megfürödtem,fogat mostam,megfésülködtem,és visszamentem a szobámba.Az ágyam a ruhák hevertek amiket barátnőm választott nekem,ő maga pedig az ágyon ült törökülésbe,és Gibsont simogatta.Fölkapkodtam magamra a ruhákat,és lófarokba kötöttem a hajam.
Írtam Bradnek egy levelet amit az asztalra tettem,és már mentünk is.Mikor be akartam csukni az ajtót valami nehezet éreztem a vállamon,Gibson ült ott.
-Gibson te is jössz?-mosolygott barátnőm amit a kis állatka ugrándozással köszönt meg.
Az úton nem beszélgettünk túl sokat,inkább csak agyaltunk,hogy mi is lesz most.Mikor meg érkeztünk közel mentem a csengőhöz,és Gibson meg nyomta azt.Olyan ügyes cica,pedig nem is tanítottam neki semmit.
Louis nyitott ajtót eléggé kómás fejjel,szegény biztos nagyon kiütötte magát.
-Sziasztok.Gyertek-mondta majd arrébb állt az ajtóból,hogy mi is bemenjünk.
Mi egy-egy puszival köszöntünk neki,majd mikor beértünk a nappaliba,Zayn a kanapén volt elterülve,és a fejét fogta,Louis is mellé feküdt,ugyan is ki volt húzva a kanapé.A lépcső felé néztem ahonnan Niall ugrándozott le vidáman.
-Hát neked mitől van ilyen jó kedved?-kérdeztem mert vigyorgott mint a tejbe tök.
-Hogy mitől? Meg mutassam?-kérdezte közben még mindig ott volt az arcán az a levakarhatatlan vigyor.
Bólintottam mire mellém ugrál,és az előtte álló barátnőmet meg csókolta.Mondanom sem kell,hogy mennyire meglepődtem.A szám "o" alakot formált,és csak lestem ahogy Loui is,és Zayn is.
-Igen pontosan ezért voltam ilyen vidám.-mondta egy nagy mosollyal a szőke srác,és kézen fogta barátnőmet.
-Örülök nektek,sokáig.-mondtam majd nyomtam ind kettejüknek egy cuppanóst.-Niall ha valaha megmered bántani a barátnőmet lassú,és fájdalmas halálod lesz.-mondtam ,és közben ujjammal bökdöstem a mellkasát.
-Eszem ágába sincs ilyesmi.-mondta majd védelmezően maga elé emelte a kezeit.
Megforgattam a szemem,és az emeletre siettem,de aztán vissza fordultam.
-Srácok,itt van Emma?-kérdeztem,és reméltem a válasz nem lesz.
-Nincs este haza ment mert,ma valami fontos dolga van.-motyogta Zayn a párna alól.
-Köszi Zayn imádlak.-mondtam majd vissza mentem az emeletre.
Meg kerestem Harry szobáját,és..hát meg álltam az ajtóban.Nem tudtam kopogjak-e vagy inkább csak nyissak be.Ez fontos úgyhogy benyitok!
Óvatosan kinyitottam az ajtót,és láttam hogy a szobában halvány fény van ami a félig leengedett redőnynek köszönhető.A beszűrődő fény halványan meg világította az arcát,olyan békésen aludt.Le ültem mellé és csak néztem,hirtelen minden emlék be villant amiket együtt csináltunk,az első csók a parton.
Hirtelen egy erős kezet,éreztem a derekamon,és már Harry mellett feküdtem aki a derekamat ölelte.
-H-harry..-próbáltam valami értelmeset kinyögni,de nem nagyon jött össze.
Harry nem válaszolt csak szorosabban ölelt,és fejér a mellkasomra hajtotta.Nem tudom miért,de egy hirtelen ötlettől vezérelve elkezdtem a fürtjeivel játszani,simogattam,és csavargattam a puha fürtöket.Lassan felemelte a fejét,és a szemembe nézett.
-Harry kérlek segíts nekem.-nyögtem ki nagy nehezen,de meg is lepődtem,hogy kibírtam mondani ennyit.
-Mond mit szeretnél?-suttogta a fülembe.
-L-liam ny-nyugtalan volt mikor b-beszéltetek?-igen ez a mondat nehezebb volt.
Sóhajtott egyet,és fel ült.
-Furcsán viselkedett,de igen nyugtalan volt.-mondta majd ismét felém fordult.
-Azt hiszem miattam van..-mondtam,de amint láttam Harry értetlen fejét el kezdtem magyarázni.-Van egy átok,akit szeretek arra az emberre valamiféle átok száll,és csak egy különös tárgyal lehet meg gyógyítani.-meséltem neki.
-Akkor Liam meglett átkozva?
-Igen..-mondtam,és lehajtottam a fejem.-Annyira sajnálom,most tönkre fogom tenni a bandát,és Liam életét is.-szipogtam,és a könnyeimet törölgettem.
-Hé,hé ne sírj. Nina meg oldjuk.-mondta majd szorosan magához húzott,és átölelt.
-Gibson te is jössz?-mosolygott barátnőm amit a kis állatka ugrándozással köszönt meg.
Az úton nem beszélgettünk túl sokat,inkább csak agyaltunk,hogy mi is lesz most.Mikor meg érkeztünk közel mentem a csengőhöz,és Gibson meg nyomta azt.Olyan ügyes cica,pedig nem is tanítottam neki semmit.
Louis nyitott ajtót eléggé kómás fejjel,szegény biztos nagyon kiütötte magát.
-Sziasztok.Gyertek-mondta majd arrébb állt az ajtóból,hogy mi is bemenjünk.
Mi egy-egy puszival köszöntünk neki,majd mikor beértünk a nappaliba,Zayn a kanapén volt elterülve,és a fejét fogta,Louis is mellé feküdt,ugyan is ki volt húzva a kanapé.A lépcső felé néztem ahonnan Niall ugrándozott le vidáman.
-Hát neked mitől van ilyen jó kedved?-kérdeztem mert vigyorgott mint a tejbe tök.
-Hogy mitől? Meg mutassam?-kérdezte közben még mindig ott volt az arcán az a levakarhatatlan vigyor.
Bólintottam mire mellém ugrál,és az előtte álló barátnőmet meg csókolta.Mondanom sem kell,hogy mennyire meglepődtem.A szám "o" alakot formált,és csak lestem ahogy Loui is,és Zayn is.
-Igen pontosan ezért voltam ilyen vidám.-mondta egy nagy mosollyal a szőke srác,és kézen fogta barátnőmet.
-Örülök nektek,sokáig.-mondtam majd nyomtam ind kettejüknek egy cuppanóst.-Niall ha valaha megmered bántani a barátnőmet lassú,és fájdalmas halálod lesz.-mondtam ,és közben ujjammal bökdöstem a mellkasát.
-Eszem ágába sincs ilyesmi.-mondta majd védelmezően maga elé emelte a kezeit.
Megforgattam a szemem,és az emeletre siettem,de aztán vissza fordultam.
-Srácok,itt van Emma?-kérdeztem,és reméltem a válasz nem lesz.
-Nincs este haza ment mert,ma valami fontos dolga van.-motyogta Zayn a párna alól.
-Köszi Zayn imádlak.-mondtam majd vissza mentem az emeletre.
Meg kerestem Harry szobáját,és..hát meg álltam az ajtóban.Nem tudtam kopogjak-e vagy inkább csak nyissak be.Ez fontos úgyhogy benyitok!
Óvatosan kinyitottam az ajtót,és láttam hogy a szobában halvány fény van ami a félig leengedett redőnynek köszönhető.A beszűrődő fény halványan meg világította az arcát,olyan békésen aludt.Le ültem mellé és csak néztem,hirtelen minden emlék be villant amiket együtt csináltunk,az első csók a parton.
Hirtelen egy erős kezet,éreztem a derekamon,és már Harry mellett feküdtem aki a derekamat ölelte.
-H-harry..-próbáltam valami értelmeset kinyögni,de nem nagyon jött össze.
Harry nem válaszolt csak szorosabban ölelt,és fejér a mellkasomra hajtotta.Nem tudom miért,de egy hirtelen ötlettől vezérelve elkezdtem a fürtjeivel játszani,simogattam,és csavargattam a puha fürtöket.Lassan felemelte a fejét,és a szemembe nézett.
-Harry kérlek segíts nekem.-nyögtem ki nagy nehezen,de meg is lepődtem,hogy kibírtam mondani ennyit.
-Mond mit szeretnél?-suttogta a fülembe.
-L-liam ny-nyugtalan volt mikor b-beszéltetek?-igen ez a mondat nehezebb volt.
Sóhajtott egyet,és fel ült.
-Furcsán viselkedett,de igen nyugtalan volt.-mondta majd ismét felém fordult.
-Azt hiszem miattam van..-mondtam,de amint láttam Harry értetlen fejét el kezdtem magyarázni.-Van egy átok,akit szeretek arra az emberre valamiféle átok száll,és csak egy különös tárgyal lehet meg gyógyítani.-meséltem neki.
-Akkor Liam meglett átkozva?
-Igen..-mondtam,és lehajtottam a fejem.-Annyira sajnálom,most tönkre fogom tenni a bandát,és Liam életét is.-szipogtam,és a könnyeimet törölgettem.
-Hé,hé ne sírj. Nina meg oldjuk.-mondta majd szorosan magához húzott,és átölelt.
Nem tudom miért,de olyan jó volt meg ölelni,és ismét beszívni az illatát,hittem neki.Lassan el húzódott tőlem majd a két tenyere közé fogta az arcom,és a szemembe nézett.
-Ha segítség kell csak nekem szólj.Rendben?-kérdezte.Bólintottam,mert egy hang nem jött ki a torkomon.
Az arca egyre közelebb került az enyémhez,éreztem a mentolos leheletét az arcomon,és meg csörrent a telefonom.egyből hátrább húzódtam majd fel vettem a készüléket.
-Szia apa.-üdvözöltem.
-Nina! Képzel meg jött a levél.-örvendezett.
-Milyen levél?
-Nyomozói iroda, felvettek kicsim.
-Igeeen!-kiáltottam,és ugráltam örömömben.-Köszi apu majd megyek este,és beszélünk Szia!-bontottam a vonalat.
-Hazza fel vetteeeek!-kiáltottam,és a nyakába ugrottam.Ő meg pörgetett a levegőbe majd ő is nevetett velem.
Hellóka!
Meghoztam az új részt,remélem mindenkinek tetszeni fog és köszi a kommenteket,és légyszi ne higyjétek azt hogy bunkó vagyok csak valamit el állítottam,és nem tudok válaszolni a komikra! Bocsííí!
Meghoztam az új részt,remélem mindenkinek tetszeni fog és köszi a kommenteket,és légyszi ne higyjétek azt hogy bunkó vagyok csak valamit el állítottam,és nem tudok válaszolni a komikra! Bocsííí!
Jó olvasást!
Nina!♥xoxo
Nina!♥xoxo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése