2013. augusztus 8., csütörtök

23.fejezet-Ti mondjátok el neki...

23.rész

*Liam szemszöge*
Nem hiszem el,hogy ebben a házban már aludni sem lehet.De most komolyan,kellett nekem Harry szobája melletti szobát választanom.Legalább lehetnének halkabbak.Itt nevetgélnek meg kiabálnak,hogy "igeen" istenem máshol nem tudnák csinálni?!
Nagy nehezen erőt vettem magamon,és ki keltem az ágyamból,gondolom mondanom sem kell mennyire hívogatónak tűnt a pihe puha ágyam.Át cammogtam a mellettem lévő szoba ajtajához,már épp benyitottam volna mikor nyávogást hallottam magam mellől.Le néztem,és a lábam mellett Gibson nézett rám nagy kék szemeivel.Furcsállottam a dolgot,és megint meg hallottam a nevetést.A nevetés...nem Emmáé volt hanem Nináé.
Egy határozott mozdulattal vágtam ki az ajtót mit sem törődve a fallal vagy éppen magával az ajtóval.A szobában sötét volt,nem láttam semmit,de az ajtón át beszűrődő fénynek köszönhetően jól lehetett látni Harryt és a barátnőmet,egymás karjaiba voltak belegabalyodva,és a szoba közepén ölelkeztek.Mondanom sem kell a méreg el öntött,csodáltam,hogy nem vettek észre.

Harry el engedte Ninát ,majd mélyen a szemébe nézett,és közelebb hajolt hozzá.Most volt túl sok nekem ez az egész.Támadni akartam azt akartam,hogy Harry szenvedjen,de nem tehettem mert hozzá ért a barátnőmhöz őt viszont eszem ágába sem volt bántani.így maradt a "b" terv.
-Styles ha meg mered csókolni kinyírlak!-mondtam határozottan,és olyan éllel a hangomban ami engem is meglepett.

*Nina szemszöge*
A hang hallatán egyből meg fordultam nagy mosollyal az arcomon,és egyből Liamhez siettem.De tőle párlépésre meg álltam ugyan is egy vérfagyasztó kiáltást hallottam. Átnéztem a vállam fölött,és Harry a földön feküdt,és kínok közt vergődött.Egyből rájöttem,hogy Liam másképp fogta fel a helyzetet mint ahogy az valójában történt.
-Liam állj le megfogod ölni!-kiáltottam rá,de mintha meg sem hallotta volna.-Hagyd abba!-minden próbálkozásom hiábavaló volt.
Nem tudtam mit tegyek. Harryhez nem érhettem ugyan is akkor én is ugyan olyan kiabálásba törnék ki mint ő vagy még rosszabb.Meg éreztem,hogy valami a vállamra ugrik,Gibson. Idegesen toporgott a vállamon próbált segíteni.Vettem egy nagy levegőt,és meg nyitottam az érzékeimet. Gibson követte a példám,kezemet óvatosan Liam vállára tettem,és mit sem törődve a rémálom áramlataival nagy mennyiségű álom energiával kiütöttem,vagy is pontosabban el altattam,és ennek hatására el terült a földön.Nem akartam vele ezt tenni,de az utóbbi időben nagyon sokat tanulmányoztam anya naplóját,és kisebb,nagyobb technikákat megtanultam kezelni.
Fellélegezhettem,de eszembe jutott Harry,gyorsan az említett személy felé pillantottam mikor megláttam,hogy ő is a földön fekszik,és mozdulatlan.Nem akartam a legrosszabbra gondolni,ezért minden bátorságom össze szedtem,és meg néztem az álom nyomait.
Nagyon kimerült,de semmi komoly,rémálmai lesznek,de azokban tudok neki segíteni.
Oda szaladtam hozzá,majd mellé térdeltem,és próbáltam fel kelteni. Gibson a segítségemre sietett,és a farkával piszkálni kezdte Harry orrát mire az említett személy egy nagy tüsszentés után fel ült.A kis cica úgy meg ijedt hogy a vállamra ugrott majd a nyakamhoz bújt.
-Jól vagy ?-kérdeztem majd segítettem neki fel állni,és az ágyra feküdt.
-Igen,csak a fejem..-mondta majd az említett testrészt fogta.
-Itt meg mi történt?-kérdezte Zayn,és Louis egyszerre.
-Majd elmondom,csak egy perc.-intettem le őket.
Gibsonra bíztam a dolgot,ő pedig ügyesen Harry fejére ugrott dorombolt párat,és a fiú már aludt is.
-Louis,Zayn segítsetek áthozni Liamet a saját szobájába.-adtam ki az utasítást amit ők teljesíttek.
Gibson előre szaladt,és kinyitotta az ajtót,ami nem volt nehéz mivel résnyire nyitva volt.A fiúk lerakták az ágyra alvó barátjukat,és miután lementünk a nappaliba nekikezdtem a hosszas mesélésnek...
-És hol van az a lámpa?-kérdezte Niall,igen ők már a nappaliban vártak.
-Ezt kell kiderítenem.
-Liam tudja már,hogy meg van átkozva?-Louis
-Nem,és azt szeretném ha tőletek tudná meg,és még van itt valami..
-Micsoda?-kíváncsiskodott Zayn.
-Liam nem kísérhet el az útra.Az a szabály az ügyfél nem szól bele hogy dolgozom,és ez azt is jelenti,hogy nem jöhet velem meg keresni a tárgyat.-magyaráztam.
-De miért mi mondjuk meg neki?-Louis.
-Mert ti a barátai vagytok rám meg amúgy is haragszik.-közöltem az egyszerű tényt.
-Jó,de egyedül nem mehetsz.-erősködött Zayn.
-De még azt sem tudom hova kell menni,lehet itt van Londonba,vagy lehet 6 vagy több országba kell lemennem mire megtalálom a lámpát.Holnap megyek,az irodába,és már kezdek is neki.-magyaráztam.-De most mennem kell,apával beszélek,és a maradék cuccomat haza hozzuk Braddel.
-Várj,mikor fognak fel ébredni?-Niall.
-Liam szerintem holnap,de Harryt elég erősen kiütötte Gibson,hogy segítsen elűzni a rossz álmait amit Liam okozott neki,szóval talán 3 nap múlva.
-Amint meg tudtál valamit a lámpáról,azonnal szólj.-kérleltek.
-Ez lesz az első dolgom.-mondtam majd meg öleltem őket,és már mentem is haza.
**********************
Mikor haza,értem Brad épp a konyhában volt,és macska kaját pakolt.Jobban körbe néztem,és cica játékok is voltak,kis tál,csipogó,alvópárna minden.
-Látom el akarod kényeztetni Gibsont.-mondtam nevetve.
-Semmi ilyesmire ne gondolj.-nevetett velem,majd egy kis tálba rakott Gibsonnak enni,és inni.A kis állat örömmel fogatta mivel a vállamon ugrándozott,majd le ugrott,és neki kezdett az evésnek.
-Brad képzeld fel vettek vagy is hát mehetek dolgoz mint magán nyomozó.-villantottam egy 1000 w mosolyt.
-Gratulálok pandaa.-ölelt magához jó szorosan.
-Holnap kezdek,és mióta vagyok én panda?-értetlenkedtem.
-Tudod kiskorodban mindig így hívtalak mert egyszer kaptál egy panda jelmezt,és szinte mindig abban mászkáltál.-nevetett.
-Jó ezt nem tudtam-nevettem ismét vele.-De szedd össze magad mert el kell mennünk apuhoz,a papírjaimért,és a többi cuccomért amit nem hoztál el nekem.-mondtam majd felvettem a fehér conves cipőm,és már indultunk is. Gibson a vállamra ugrott,és már mentünk is apához. Brad kocsijában szólt a zene ami kicsit sem zavart,egész úton nem beszéltünk csak néztünk ki a szélvédőn.
Apa mind kettőnket egy nagy öleléssel fogadott,míg apa és Brad lent beszélgettek,én felmentem a szobámba,és össze szedtem a maradék cuccom.
-Braad véletlenül,se emeld meg a segged,és ne segíts nekem!-kiáltottam le neki.
-Jól van na csak ne kiabálj megyek máár!-kiáltott vissza,és már vitte is le a dobozokat.Lefutott a lépcsőn úgy,hogy egy doboz sem esett le,nem is értem miért lepődöm meg ezen.Hisz vámpír.
-Szia apa.-mondtam,és a nyakába ugrott.
-Ezeket itt ne hagyd.-nyomta a kezembe az össze iratom,és adott egy puszit a fejemre.
-Köszi-pusziltam meg,és már mentünk is.
Az út ismét csendben telt,és mikor meg érkeztünk azonnal a dobozoknak estem,és pakoltam.Éjfélre kész is lettem,majd mint egy élőhalott dőltem be az ágyba,ugyan is holnap dolgoznom kell.


Na ismét hoztam egy részt remélem mindenki tetszését elnyerte,ha nem hát ez van sajnálom.
Nina♥xoxo

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése