3.rész
Nem sokat kellett menni már ott is voltunk. De jó legalább nem kell km gyalogolnom ha bokszolni akarok. Mikor beléptünk szinte tátva maradt a szám. Minden új egész jó hely. Egy srác éppen súlyt emelt mikor meglátott minket.
Az örömöm addig tartott míg okos be nem szólt.
-Csajok a torna a szomszédban van.-mosolygott gúnyosan a srác.
-Ez a boksz terem?-kérdeztem
-Igen szóval el...-mondta volna ha a szavába nem vágok.
-Remek hol az öltöző és ki jön velem a ringbe?-néztem körbe a srác csak nevetett
Az öltöző arra van-mutatott az öltöző irányába.-Hercegnő ez kemény sport.-nevetett. oké ennyi kellett a hercegnővel vége volt.
-Kösz..-biccentettem neki majd Hel felé fordultam.-Mindjárt jövök ülj le addig.-mosolyogtam és mentem is öltözni.
Mikor végeztem egyenesen a ring felé mentem. A srác már ott várt. A kezét felém nyújtotta,mire én kérdőn néztem rá.
-Harry vagyok Harry Styles.-mutatkozott be Harry.
-Nina, Nina Grand.-mondtam és kezet fogtunk.
-Hercegnő biztos bele vágsz ebbe.-nézett rám és féloldalasan mosolygott.
-Ne hívj hercegnőnek!-mondtam és megindultam felé.
Harryt egy jobbossal kicsit sikerült megszédítenem,de nem elég időre. Ő könnyen meg fogott és földnek nyomott.Felettem térdelt és a kezeimet lefogta nem tudtam mozdulni.Ő nyert.
-Na mi a nyereményem szépség?-nézett rám huncutul.
-Ööö... egy pofont??-mondtam flegmán.
-Hééé...ne legyél ilyen harcias.Inkább gyere el velem este valahova.-mondta komolyan de végére mosolygott.
-Még mit nem.-mondtam és az öltözőbe indultam. Mikor ki jöttem Harry barátnőmmel beszélgetett. Lassan odasétáltam hozzájuk de nem akartam megzavarni semmit.
-Köszönöm Hel.-mosolygott Harry Helre majd rám nézett és elment.
-Ez meg mi volt mit köszönt?-faggattam barátnőmet.
-Semmi,semmi csak mondtam neki hogy ne hívjon hercegnőnek.-mondta a végét halkan.
-Nyugi téged nem bántanálak ezért de ne hívj így oké??-rá néztem és el nevettük magunkat.
-Mennyünk haza.-mondta
Mikor kiléptünk az ajtón Hel kérdezősködni kezdett.
-És miért nem mentél el Harryvel este?-kérdezte és rám nézett.
-Mert egy tökfej és nem megyek vele sehova!-mondtam nem akartam Harryről beszélni.
-Oké te tudod,de szerintem jól néznétek ki egypár ként.-nevetve rám nézett.
-Jól van ábrándozz csak..-nevettem vele.
-Oké akkor holnap el jössz velem táncra?-nézett rám boci szemekkel.
-Igen de csak akkor ha nem nézel így.mutogattam az arcára és nevettem.
-Rendbe,de meg jöttél Jó éjt! Szia! Holnap találkozunk.-intet és ment is.
-Neked is..de várj! Reggel be jöhetnél értem és együtt mehetnénk mit szólsz?-néztem utána.
-Oké!Szia!- kiabálta vissza.
Már épp mentem volna be,de az ajtó nem nyílt. Ez remek-morogtam magamba. A táskámba a telefonom után kutattam,de azt sem találtam.El is felejtettem oda adtam Helnek hogy vigyázzon rá és nem kértem vissza.Ez is csak én lehetek.Apa meg ezek szerint nincs itthon. Nem tudtam mit csinálni csak leültem a lépcsőre és vártam. Vártam,vártam,vártam,és még mindig csak vártam. De apa nem jött. Már kezdtem azon gondolkodni hogy betörök a saját házamba mert már kezdet nagyon hideg lenni mikor egy kocsi állt meg a házunk előtt,és egy ismerős alak közeledett felém. Mikor oda ért hozzám fel ismertem. Harry állt előttem.
-Hát te nem akarsz bemenni a házba?-mosolyogva kérdezte.Az a mosoly csodás. Miket beszélsz Nina nem mondhatsz ilyet pont rá.
-Nem képzeld várom az UFO-kat hogy el vigyenek.-mondtam gúnyosan na jó ez kicsit szemétvolt még tőlem is.-Bocsi csak meg fagyok és apám nincs itthon a telóm meg Helnél van és nem tudok bemenni mert még apu nem adta ide a kulcsomat.-meséltem el Harrynek a bajom. Ő nem mondott semmit az hittem elment,de nem. Harry a kabátját rám terítette és megsimogatta a vállam. Rá mosolyogtam.
-Húha haladunk már mosolyogsz rám!-mondta diadalmasan amin én csak nevettem.
-Harry de így te fogsz megfázni.-mondtam és vetettel volna le a kabátját ha hagyja.
-Akkor gyere szálljunk be a kocsiba.-mondta és felhúzott a földről. Beszálltam a kocsijába,mese szép autó. Mikor Harry is beszállt ránéztem.
-Miért jöttél ide?-kérdeztem.
-Mondtam hogy elmegyünk valahova ezért érted jöttem.-mosolygott pimaszul.
-Harry fáradt vagyok és nem tudom hogy megyek be a házba semmi kedvem el menni még valahova.-mondtam a szemébe az igazat.
-Nyugi,kösd be magad elviszlek magam hoz és majd reggel haza hozlak.-mondta és látszott rajta hogy komolyan gondolja.
-Nem is tudom..-néztem rá,de olyan megnyugtató volt vele lenni biztonságban.-oké de tényleg úgy legyen ahogy mondod.-mondtam és becsatoltam az övem.
Az út csendben telt egy ideig néztem Harryt ahogy mosolyog és nevet,majd se kép se hang......el aludtam.
Reggel*
Reggel egy telefon csörgésre keltem.Meg fordultam az ágyamban és mikor meg láttam magam mellett Harryt nagyon meglepődtem és le is estem az ágról ijedtemben.
(Harry szemszöge)
Nagy nehezen rávettem Ninát hogy aludjon nálam. Út közben a rádiót hallgattuk.Mikor meg érkeztünk felé fordultam,és láttam hogy szépen elaludt. Olyan szép volt ahogy ott a kocsimban az első ülésen aludt. Észre vettem mikor jöttünk az I Want szólt de nem szólt semmit ezek szerint nem ismer. Végre valaki aki legalább nem azért van velem mert híres vagyok. Óvatosan kiemeltem a kocsiból,majd bevittem a házamba,és fel az emeletre a hálóba. Tudtam hogy nem helyes de át öltöztettem. olyan gyönyörű és tökéletes alakja van. Nem tudom mi de valami nagyon meg fogott.Azt hiszem bele szerettem Ninába. Ááá ennyi idő alatt ez képtelenség. Lehetetlen! De mikor olyan gyönyörű. Be fektettem az ágyba és én is átöltöztem majd lefeküdtem mellé. Nem tudom meddig talán percekig,órákig nézhettem ahogy alszik. De én is el aludtam.
Reggel!
A telefonom ébresztett. Lassan kinyomtam,és megfordultam.Mikor Nina meglátott leesett az ágyról. Kuncogtam rajta addig ő fel mászott az ágyra.
-Harry te mit keresel nálam?-kérdezte kómásan.
-Nina te vagy nálam.-mondtam neki mosolyogva.
-Mi az nem lehet mégis mi.....-mondta volna tovább de szerintem leesett neki minden mi volt.-Harry ugye nem te vetetted le a ruháimat és adtál rám egy pólót ami a tiéd?-kérdezte idegesen amin egy jót nevettem és csak bólintottam. Nina az ágyba dőlt és a fejére húzta a takarót.
-Ha nem akarsz elkésni a suliból öltözz és haza viszlek.-mondtam neki és én már ki is keltem az ágyból.Fel vettem egy fehér pólót és egy farmert majd Ninára néztem.-Komolyan el akarsz késni?-kérdeztem csodálkozva.
-Nem csak arra várok hogy ki menny és hagyj nyugodtan öltözni.-mondta durcásan.
-Oké de igyekezz!-mondtam neki és kimentem.
(Nina szemszöge)
Harry nagy nehezen ki ment. Olyan mérges voltam rá még is minek öltöztetett át??!! Jó voltam én úgy.-bosszankodtam magamban. Vettem egy nagy levegőt és öltözni kezdtem. Levettem Harry pólóját és a sajátomért nyúltam. Mikor meg fogtam az ajtó kinyílt és Harry sétált be rajta.
-Azonnal menny ki!!-kiabáltam rá és hozzávágtam a pólóm.
-Pedig szívesen néznélek.-mosolygott kajánul.
-Styles menny ki!-kérleltem hátha ez bejön. Igen, ki is ment csak hogy a pólómat magával vitte. Ezért nem tudtam mást tenni vissza vettem azt a pólót amiben aludtam.Különben is késésben voltam szóval sietnem kellett. Kimentem az ajtón és le a lépcsőn. Harryt az ajtóban láttam meg már kész volt csak rám várt. Össze szedtem a cuccom és Harryvel beültünk a kocsijába. Az út csöndben telt.
-Harry....köszönöm hogy segítettél.-mondtam mikor megérkeztünk.
-Ez természetes volt.-mondta és mosolygott.
Meg öleltem és egy puszit nyomtam az arcára majd bementem a házba. Mikor a konyhába értem apát pillantottam meg amint épp reggelit csinált. Gondoltam hogy nem tűnt fel neki hogy nem vagyok itthon. Amilyen csendbe csak tudtam fel mentem a szobámba és össze szedtem a sulis cuccom meg átöltöztem.
Mikor kész lettem mindennel lementem de csak egy levelet találtam.
Kicsim!
Sajnálom de most hívtak és be kellett mennem azonnal te épp fürödtél és nem akartalak zavarni a barátod kint vár azt mondta majd haza hoz.
Legyél ügyes!
Puszi: Apa
Remek mehetek busszal.De milyen barátom?! Kiről beszélhetett.
Gyorsan összeszedtem a cuccom és mikor kiléptem az ajtón......
Kérlek komizzatok:) ♥♥
Nina♥
2.rész
Reggel arra keltem hogy apa ront be a szobámba,és lerántja rólam a takarót.
-Kelj fel most Nina el késel!!!-kiabált,és ki ment.
Én egy nagy sóhajjal kikeltem az ágyból,és el másztam a szekrényemig valami viselhető ruha után kutattam. Aztán megtaláltam ezt:
Le mentem a konyhába,és apa már készen várt,hogy induljunk. Beszálltunk apa kocsijába,és mentünk. Nem igazán beszéltünk az úton inkább csak a rádió ment.
-Vigyázz magadra,és viselkedj!-mondta apa mikor meg érkeztünk.
-Meg tudom védeni magam!Szia!-mondtam,és kiszálltam a kocsiból. A bejárati ajtó felé mentem,és mikor beléptem szinte minden szempár rám szereződött. Mindenki rólam beszélt "Ki ez?! Még is mit keres itt nézd meg hogy néz ki!!",és még ehhez hasonló dolgokat mondtak. Próbáltam nem törődni velük,és az igazgatói irodát kerestem.Mikor meg találtam habozás nélkül kopogtam,és bementem.
-Jó napot Nina Grand vagyok az új diák.-mondtam kedvesen az igazgató úrnak.
-Jó napot Nina. Én vagyok az igazgató de gondolom ezt már észrevetted a neven Mr.Schott.-nyújtotta felém a kezét,és kezet ráztam vele.-Gyere itt az órarended,és be mutatom az osztálytársaid.-mondta,és a kezembe nyomott egy papírt,és az ajtón tolt ki egészen a 2.emeltig.Benyitott.
-Jó reggelt osztály ő itt az új osztálytársatok Nina Grand legyetek vele rendesek!-mondta,és ki is ment. Mindenki csak bámult. Egész addig nem tudtam mit csináljak ameddig egy lány oda nem jött hozzám.
-Szia Helena vagyok Helena Jonshon,de szólíts csak Helnek.-kedvesen mosolyogva mutatkozott be.
-Szia Nina vagyok Nina Grand,és szólíts ahogy gondolod.-mosolyogtam rá.
-Rendben gyere ülj le mellém.Könnyen össze ismerkedsz a többiekkel is.-mosolygott,és húzott a "helyünkre". Mikor leültünk pont benyitott a tanár Ms.Ewens. Irodalom volt az első óra szóval neki is bemutatkoztam. Az óra gyorsan telt. Szünetben Hel el cipelt magával egy padra,és kezdődött a kérdezősködés.
-Szóval Nina honnan költöztetek Londonba?-nézett rám.
-Magyarországról,és mielőtt többet kérdeznél elmesélek mindent oké?- néztem re ő csak mosolyogva bólintott.
-Magyarországról költöztünk Londonba mert anyukám meg halt,és minden rá emlékeztetett,és apának is munkát ajánlottak Londonban.Mind a ketten szenvedtünk anya halála után.Ezért azt találtuk jónak ha el jövünk.-mondtam,és a végén már elsírtam magam. Sosem sírtam senki előtt attól féltem Helenát is el ijesztem,és nem is érdeklem.Meg lepődtem mikor megölelt.
-Nina ne aggódj.Van egy titkom én is Magyarországról jöttem ide,és én azért mert apukám halt meg.Mi is úgy gondoltuk ez lesz a legjobb.-mondta,és neki is könnyes lett a szeme.Abba kellett hagynunk a sírást mert becsengettek.Matek jött majd töri,és rajz utolsó óra meg 2 tesi volt. Remek....
Mikor vége lett a napnak még mielőtt jött volna értem apa beszéltem Helel.
-Bocsi lehet hogy furán hangzik,de nem tudod hol van itt boksz terem?-kérdeztem,és közben a cipőm piszkáltam.
-De,ha akarod meg is mutatom.Te bokszolsz?-mondta nekem.
-Néha van amikor nem csak akkor szoktam ha ideges vagyok vagy valami bajom van...ez megnyugtat.-mondtam,és felnéztem rá.
-Az jó..én táncolni szoktam.Majd el jöhetnél velem egy próbára ha gondolod.-mosolygott.
-Csak akkor ha te el jössz velem bokszolni.-mondtam ravaszul.
-Oké,de nem bokszolok.-nevetett.
-Rendben-nevettem vele,de ezt a nevetést apa dudálása zavarta meg.-Akkor majd beszélünk még. Szia Hel!-köszöntem el,és megöleltem újdonsült barátnőmet.
-Szia Nina!-köszönt el,és ment az ellenkező irányba.-Várj a telószámod megadod?-nézett vissza.
-Igen.-oda szaladtam és telószámot cseréltünk,majd mentünk.
Be szálltam a kocsiba,és el meséltem apának az egész napot. Az igazgatói irodától a sírásik mindent. Kicsit meglepődött,hogy ennyi mindent elmondtam Helnek.
-Kicsim te nem szoktál ennyire megnyílni senkinek.-nézett rám csodálkozva.
-Tudom,de úgy gondoltam ideje változtatni a dolgokon.-mosolyogtam rá.
-Ez biztos azért van,mert kávét adtam neked reggel hogy haladjunk!-mondta ijedten amin persze elnevettem magam.Apa rám nézett és ő is nevetni kezdett.
Mikor haza értünk felmentem a szobámba,és el kezdtem tanulni. Nagy nehezen a fejembe ment a sok okosság,és mikor végeztem a telefonom csörgésére lettem figyelmes. Mikor megnéztem kihív Helena neve villogott rajta.Mosolyogva vettem fel.
-Szia Nina! Akkor megyünk ma megnézni a boksz termet?-mondta
-Szia Hel! Persze mehetünk úgyis kell egy kis sport már.-nevettem el magam.
-Oké akkor a házatok előtt 10 perc múlva mindjárt ott vagyok szióó!!-nevetett és le is tett.
El nevettem magam.Hogy lehet az hogy már az első nap találkozok egy olyan emberrel akivel szinte egyformák vagyunk.Tényleg megváltozott minden,és változni is fog. Össze pakoltam az edzős cuccom,és már mentem is le. Mikor az ajtót nyitottam Hel pont csengetni akart össze néztünk,és elkezdtünk nevetni.A nevetésre apa is ki jött.
-Mi ez a nagy nevetés?-mosolygott.
-Semmi,semmi apu ő itt a barátnőm Helena Jonshon. Hel ő az apukám Matt Grand.-mutattam be őket egymásnak. Kezet fogtak.
-Örülök hogy meg ismerhetem Mr.Grand.-mosolygott Hel.
-Én is örülök de szólítsz csak Mattnek.-mosolygott apa is.
-Oké apa mi most megyünk sietek haza! Szia!-mondtam,és a válaszát meg sem vártam indultunk.
Komizzatok kérlek!!
Nina..xX♥
1.rész
Nina Grand vagyok.Egy átlagos tini lány voltam addig amíg anyukám meg nem halt. A halála mély sebet ütött bennem úgy éreztem egyedül maradtam. Apukám a vállalkozó,ezért nagyon sokat dolgozik és szinte sosincs itthon. Egyedül maradtam nincs senkim aki mellettem lenne.Persze apukámat mindennél jobban szeretem de mégis csak anya volt az aki többet volt velem itthon. Úgy érzem a halála az én hibám. Vigyáznom kell apukámra mert már csak ő maradt nekem. Mióta anya elment edzeni járok ez lenyugtat, néha vannak düh kitöréseim de ritka. Vagdostam magam,drogoztam is. Igaz alkoholhoz nem nyúltam úgy éreztem csak ezek segítségével tudok túl lépni. A suli is elég rosszul ment nagyon sokat hiányoztam,és az órákról is ellógtam.Egy szóval tönkre ment az életem. Egész pontosan a mai napig azt hittem tönkre ment....
Reggel mikor felkeltem levánszorogtam a lépcsőn a konyhába.Mikor a konyhába értem egy cetlit találtam.
*Szia kincsem!
Korábban kellett bemennem dolgozni. Sajnálom de amint haza érek fontos dolgot kell mondanom! Vigyázz magadra!
puszi Apa! xoxo
Remek a munka a munka,és csak a munka. De mi lehet az a fontos dolog amit mondani akar,nem tudom. Mind egy is nem izgat úgy is megtudom. Le ültem az asztalhoz és megreggeliztem. Elpakoltam magam után és a szobámba mentem fel vettem egy laza ruhát ,és össze pakoltam az edző cuccomat. Kiléptem a házból bezárkóztam,majd elindultam az edző terem felé. Mikor oda értem megláttam az edzőmet Bradet. Ő az egyetlen ember aki tudja mi van velem,és meg érti miért van szükségem a bokszra,hogy ki adjam magamból minden fájdalmat.
-Jó reggelt Nina!-köszöntött.
-Neked is.-mondtam lustán.
-Gyere, ma jó erőben vagyok tuti kiütlek.-gonoszul nevetett.
-Csak szeretnéd!-mondtam és elmentem átöltözni. Mikor vissza értem Brad már várt.
-Gyere Hercegnő! Üss ki ha tudsz!-tudta hogy utálom ha hercegnőnek neveznek.
Több se kellet oda mentem,és szemben álltunk egymással. Vártam hogy támadjon nagy nehezen meg indult de én könnyen leütöttem.Legalább is azt hittem,de ő kitért az ütés elöl,és ezzel én lettem kiütve. Nagy nehezen felkeltem,és Bradnek estem. A végére már mind a ketten fáradtak voltunk. Kiegyeztünk egy döntetlenben.Elmentem tusolni,majd öltöztem.
-Ez most döntetlen lett de legközelebb kiütlek Grand.-morgott Brad.
-Oké fogadok nem sikerül!-vágtam vissza és megindultam felé.
-De sikerülni fog.-mondta gúnyosan.-Hercegnő nem ütsz ki.-oké elég volt meg fogtam a karjánál fogva a térdhajlatába rúgtam,ezzel elértem hogy a földre rogyott. Leterítettem és a kezét a lapockájához szorította.
-Én győztem Brad! Te vagy a hercegnő.-mondtam és elengedtem majd haza indultam.
Mikor haza értem meglepődtem mert apa itthon volt.
-Szia kicsim!-köszönt.
-Szia! Te mit keresel itthon nem úgy volt hogy csak este jössz?-kérdeztem.
-Mondanom kell valamit. Tudom hogy nagyon hiányzik édesanyád,és tudom,hogy nem sokat vagyok veled,de pont ezért.....-nagy levegőt vett és lassan kifújta.-Egy állást ajánlottak fel nekem Londonban. Én pedig elfogadtam,és még mielőtt mondanál valamit jobb lesz így! Többet leszünk együtt és a rossz emlékeket magunk mögött fogjuk hagyni.-mondta a szavakat egyenesen a szemembe.
-Apa én nem akarom elfelejteni anyát!-mondtam és a szemem könnybe lábadt.
-Tudom és én sem hidd el és nem is fogjuk mindig velünk lesz....De muszáj túl lépni!-mondta és neki is könnyes lett a szeme. Közelebb jött hozzám és szorosan megölelt.
-Lehet igazad van túl kell tennem magam azon ami történt. Új életet kezdeni.-mondtam és apára néztem.
-Akkor menny és csomagolj. Holnap reggel indulunk Londonba.-jelentette ki.
Én csak bólintottam és felmentem a szobámba. El kezdtem pakolni a cuccomat nagyon sok emlék előkerült és sokszor kapott el a sírás. Lassan végeztem és már 11 óra volt. Lementem a konyhába de már be volt csomagolva minden. Körbenéztem és ismeretlen emberek voltak a lakásban. Apa jött le a lépcsőn én meg kérdőn néztem rá.
-Csak a költöztetők. Semmi gond.-mosolygott.
Hagytam is a dolgot inkább felmentem a szobámba és lefeküdtem aludni. Éjszaka nagy csörömpölésre keltem. Lassan a zaj irányába mentem,ami a fürdőből jött. Benéztem a kulcslyukon és apát láttam aki épp egy üres Votkás üveggel a kezében próbált felállni a földről. Apának az ivás segít?! Most már tudom honnan örököltem.Bementem a fürdőbe.
-Gyere apa túl lépünk ezen az egészen holnap este már nem itt leszünk.-segítettem felállni neki és a szobájába vittem. Lefektettem az ágyba és befeküdtem mellé.
-Tudod kincsem nagyon hiányzik anyád.Nélküle minden olyan nehéz.-mondta apa.
-Nekem is.Te az ivással próbálod magad túl tenni ezen?-kérdeztem de tudtam a választ.
-Igen és sajnálom hogy látnod kellett.-mondta csukott szemmel.
-Én....drogoztam,és vagdostam magam.-mondtam féltem a reakciójától.
-Meg értem...de most már fejezzük be oké?-nézett rám.
-Rendben anya miatt!-mondtam és bólintott majd elaludtunk.
Reggel apa telefonja ébresztett. Lassan kikeltem az ágyból és a szobámba mentem. Mikor beléptem körbe néztem sehol semmi csak az ágyam és a huzatom.
Úgy döntöttem megpróbálok a régi Nina lenni. Hisz nem sírhatok örökké.Fel öltöztem és lementem az emeletről.
Apa már várt. Mind ketten körbenéztünk és egymást megöleltük. El búcsúztunk,mind a ketten készek vagyunk tovább lépni. Egyenesen a reptérre mentünk. Mikor oda értünk egy női hang bemondta hogy a gépünk 5 perc múlva indul. Apával lecsekkoltunk és felszálltunk. Az utat átaludtam csak akkor keltem fel mikor apa ébresztgetett.Mikor leszálltunk a gépről körbe néztem.Tetszett London. Taxiba ültünk és az új házunk felé vettük az irányt.Mikor meg érkeztünk a ház valami mese szép volt.
Mikor meg érkeztünk apával neki láttunk kicsomagolni.Mikor végeztünk apa mondott pár dolgot.
-Hétfőn kezdesz a suliban.Szeretném ha jobbak lennének a jegyeid.Ja és van a közelben egy nagyon jó boksz terem.-mondta mosolyogva.
-Az remek már épp nézni akartam egyet.De várj holnap már hétfő.-mondtam komolyan
-Igen tudom és suli.-nevetett gonoszul.
-Ne nevess neked meg munka.-mondtam és én is nevettem.
Le fürödtem és mivel nagyon fáradt voltam elmentem aludni.
Remélem tetszett! Komizz ha tetszett vagy ha valamit szeretnél hogy benne legyen!
Nina..!xX
