2013. március 17., vasárnap

2.fejezet-Új élet,Új Nina...

2.rész

Reggel arra keltem hogy apa ront be a szobámba,és lerántja rólam a takarót.
-Kelj fel most Nina el késel!!!-kiabált,és ki ment.
Én egy nagy sóhajjal kikeltem az ágyból,és el másztam a szekrényemig valami viselhető ruha után kutattam. Aztán megtaláltam ezt:

Le mentem a konyhába,és apa már készen várt,hogy induljunk. Beszálltunk apa kocsijába,és mentünk. Nem igazán beszéltünk az úton inkább csak a rádió ment.
-Vigyázz magadra,és viselkedj!-mondta apa mikor meg érkeztünk.
-Meg tudom védeni magam!Szia!-mondtam,és kiszálltam a kocsiból. A bejárati ajtó felé mentem,és mikor beléptem szinte minden szempár rám szereződött. Mindenki rólam beszélt "Ki ez?! Még is mit keres itt nézd meg hogy néz ki!!",és még ehhez hasonló dolgokat mondtak. Próbáltam nem törődni velük,és az igazgatói irodát kerestem.Mikor meg találtam habozás nélkül kopogtam,és bementem.
-Jó napot Nina Grand vagyok az új diák.-mondtam kedvesen az igazgató úrnak.
-Jó napot Nina. Én vagyok az igazgató de gondolom ezt már észrevetted a neven Mr.Schott.-nyújtotta felém a kezét,és kezet ráztam vele.-Gyere itt az órarended,és be mutatom az osztálytársaid.-mondta,és a kezembe nyomott egy papírt,és az ajtón tolt ki egészen a 2.emeltig.Benyitott.
-Jó reggelt osztály ő itt az új osztálytársatok Nina Grand legyetek vele rendesek!-mondta,és ki is ment. Mindenki csak bámult. Egész addig nem tudtam mit csináljak ameddig egy lány oda nem jött hozzám.
-Szia Helena vagyok Helena Jonshon,de szólíts csak Helnek.-kedvesen mosolyogva mutatkozott be.
-Szia Nina vagyok Nina Grand,és szólíts ahogy gondolod.-mosolyogtam rá.
-Rendben gyere ülj le mellém.Könnyen össze ismerkedsz a többiekkel is.-mosolygott,és húzott a "helyünkre". Mikor leültünk pont benyitott a tanár Ms.Ewens. Irodalom volt az első óra szóval neki is bemutatkoztam. Az óra gyorsan telt. Szünetben Hel el cipelt magával egy padra,és kezdődött a kérdezősködés.
-Szóval Nina honnan költöztetek Londonba?-nézett rám.
-Magyarországról,és mielőtt többet kérdeznél elmesélek mindent oké?- néztem re ő csak mosolyogva bólintott.
-Magyarországról költöztünk Londonba mert anyukám meg halt,és minden rá emlékeztetett,és apának is munkát ajánlottak Londonban.Mind a ketten szenvedtünk anya halála után.Ezért azt találtuk jónak ha el jövünk.-mondtam,és a végén már elsírtam magam. Sosem sírtam senki előtt attól féltem Helenát is el ijesztem,és nem is érdeklem.Meg lepődtem mikor megölelt.
-Nina ne aggódj.Van egy titkom én is Magyarországról jöttem ide,és én azért mert apukám halt meg.Mi is úgy gondoltuk ez lesz a legjobb.-mondta,és neki is könnyes lett a szeme.Abba kellett hagynunk a sírást mert becsengettek.Matek jött majd töri,és rajz utolsó óra meg 2 tesi volt. Remek....
Mikor vége lett a napnak még mielőtt jött volna értem apa beszéltem Helel. 
-Bocsi lehet hogy furán hangzik,de nem tudod hol van itt boksz terem?-kérdeztem,és közben a cipőm piszkáltam.
-De,ha akarod meg is mutatom.Te bokszolsz?-mondta nekem.
-Néha van amikor nem csak akkor szoktam ha ideges vagyok vagy valami bajom van...ez megnyugtat.-mondtam,és felnéztem rá.
-Az jó..én táncolni szoktam.Majd el jöhetnél velem egy próbára ha gondolod.-mosolygott.
-Csak akkor ha te el jössz velem bokszolni.-mondtam ravaszul.
-Oké,de nem bokszolok.-nevetett.
-Rendben-nevettem vele,de ezt a nevetést apa dudálása zavarta meg.-Akkor majd beszélünk még. Szia Hel!-köszöntem el,és megöleltem újdonsült barátnőmet.
-Szia Nina!-köszönt el,és ment az ellenkező irányba.-Várj a telószámod megadod?-nézett vissza.
-Igen.-oda szaladtam és telószámot cseréltünk,majd mentünk.
Be szálltam a kocsiba,és el meséltem apának az egész napot. Az igazgatói irodától a sírásik mindent. Kicsit meglepődött,hogy ennyi mindent elmondtam Helnek.
-Kicsim te nem szoktál ennyire megnyílni senkinek.-nézett rám csodálkozva.
-Tudom,de úgy gondoltam ideje változtatni a dolgokon.-mosolyogtam rá.
-Ez biztos azért van,mert kávét adtam neked reggel hogy haladjunk!-mondta ijedten amin persze elnevettem magam.Apa rám nézett és ő is nevetni kezdett.
Mikor haza értünk felmentem a szobámba,és el kezdtem tanulni. Nagy nehezen a fejembe ment a sok okosság,és mikor végeztem a telefonom csörgésére lettem figyelmes. Mikor megnéztem kihív Helena neve villogott rajta.Mosolyogva vettem fel.
-Szia Nina! Akkor megyünk ma megnézni a boksz termet?-mondta
-Szia Hel! Persze mehetünk úgyis kell egy kis sport már.-nevettem el magam.
-Oké akkor a házatok előtt 10 perc múlva mindjárt ott vagyok szióó!!-nevetett és le is tett.
El nevettem magam.Hogy lehet az hogy már az első nap találkozok egy olyan emberrel akivel szinte egyformák vagyunk.Tényleg megváltozott minden,és változni is fog. Össze pakoltam az edzős cuccom,és már mentem is le. Mikor az ajtót nyitottam Hel pont csengetni akart össze néztünk,és elkezdtünk nevetni.A nevetésre apa is ki jött.
-Mi ez a nagy nevetés?-mosolygott.
-Semmi,semmi apu ő itt a barátnőm Helena Jonshon. Hel ő az apukám Matt Grand.-mutattam be őket egymásnak. Kezet fogtak.
-Örülök hogy meg ismerhetem Mr.Grand.-mosolygott Hel.
-Én is örülök de szólítsz csak Mattnek.-mosolygott apa is.
-Oké apa mi most megyünk sietek haza! Szia!-mondtam,és a válaszát meg sem vártam indultunk.

Komizzatok kérlek!! 
Nina..xX♥

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése